"Ratkó ... végtelen természetességgel bánt zenei idővel, tempókkal, egyszerre volt koncentrált és elengedett, egyidejűleg képes volt teret engedni a tervszerű építkezésnek és a spontaneitásnak." 

​

​

„Ratkó Ágnes … a műsort érett művészettel, a hangszer lehetőségeinek sokszínűségét demonstrálva, szuggesztív erővel tolmácsolta. … csembalózása a hangzás teltsége révén szinte orgonaszerű kvalitásokat mutatott … a manuális virtuozitás pedig a legkavargóbb hangözönökben is magától értetődő volt…”